 Egyéb megnevezés: Kompútertomográfia
Célja:
A CT, azaz a kompútertomográf a hagyományos röntgengépekhez hasonlóan röntgensugárral dolgozik. Speciális felvételi technika és számítástechnika segítségével azonban a hagyományos röntgenképnél sokkal részletesebb, információ-gazdagabb képet nyújt, harántmetszeti formában. A vizsgálattal ábrázolható az agy, a mellkasi és hasi szervek, a gerinc és egyéb csontok, ritkábban a vázizomzat, kimutatható e szervek daganatos, gyulladásos betegsége, sérülése, vérzése.
Leírás:
A vizsgálat alatt a beteget egy asztalra fektetik, amely egy kerek nyíláson át becsúszik egy nagyméretű hengerbe, a tulajdonképpeni gépbe. A hengerben - a páciens ezt nem látja - az asztal körül körbefordul egy röntgensugarakat kibocsátó, és vele szemben egy azokat felfogó egység. Egyszerre több ilyen egység forog körbe. A gép ezáltal megméri, hogy a vizsgált harántmetszet pontjaiban milyen mértékű a sugárelnyelődés. Ezeknek az értékeknek alapján bonyolult matematikai és számítástechnikai műveletek során a számítógép monitoron jeleníti meg az adott testszelet metszeti képét. A páciensnek a mérések alatt mozdulatlanul kell feküdnie, hasi, mellkasi vizsgálatoknál a mérések alatt vissza kell tartania a lélegzetét. Ilyenkor hangszórón kap utasításokat a kezelőhelyiségből. A vizsgálat közben az asztal időnként egyre beljebb csúszik a hengerbe.
Előfordulhat, hogy a pontosabb diagnózis érdekében vénásan jódtartalmú kontrasztanyagot kell a betegnek kapnia. Ez a mellkasi és hasi vizsgálatoknál csaknem mindig szükséges, a koponyavizsgálatoknál ritkábban.
Előkészítés:
A koponya, a mellkas és a gerinc vizsgálatánál előkészületre nincs szükség.
A vizsgálatra nem kell üres gyomorral érkezni, de a vizsgálat előtt a bőséges étkezést tanácsos kerülni, mert a kontrasztanyag hányingert okozhat. A hasi vizsgálatok előtt kb. 1 órával a betegnek kontrasztanyag-, nevezetesen bárium-tartalmú folyadékot kell innia, hogy a vizsgálat közben a kontrasztanyaggal telt belek a környező szervektől, kóros képletektől biztonsággal elkülönüljenek.
Figyelem!:
Ha a páciens a vizsgálat idején állapotos, vagy a terhesség gyanúja fennáll, azt jeleznie kell a vizsgálat előtt. A terhesség első 3 hónapja alatt a fejlődő magzat különösen érzékeny a röntgensugár okozta károsodásokra!
Esetleges jódérzékenységet jelezni kell a vizsgálatot végző orvosnak.
Jó, ha tudja:
A szájon át elfogyasztott kontrasztanyagnak hashajtó hatása van.
A CT-vizsgálat elvégzése csak indokolt esetben szükséges. Sokszor egy veszélytelen ultrahangvizsgálat is elegendő ugyanannak a diagnózisnak a felállításához.
A vizsgálat találati biztonsága nem százszázalékos.
Veszélye:
Bár a kapott sugárdózis alacsony, a vizsgálatot csak akkor érdemes elvégezni, ha érdemi információ várható tőle vagy befolyásolhatja a kezelés menetét.
A méhen belüli magzat fokozottan érzékeny a röntgensugárra.
A jódos kontrasztanyag okozta allergiás reakció rendszerint ritka és enyhe, pl. bőrpír, csalánkiütés, bőrviszketés jelentkezik, de a kontrasztanyag-allergia egyéb gyógyszer- és vegyszerallergiákhoz hasonlóan súlyos, akár életveszélyes szövődmények, ún. anafilaxiás sokk kialakulásához is vezethet.
A henger alakú gépben fekve - arra érzékeny betegeknél - bezártságérzés alakulhat ki.
Fájdalom:
A vénás kontrasztanyag adása, a tűszúrás kellemetlenségével jár. A beadását követő néhány percben forróság, émelygés, fémes szájíz érezhető, mely hamar megszűnik.
Lelet:
Tartalmazza a vizsgált szervek helyzetét, alakját. Az orvos beszámol a kóros képletekről, méretükről, környezetükhöz való viszonyáról, valószínűsíti az elváltozás eredetét, egyéb vizsgálatokat javasol.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
